Mustó János Festő

Mustó János, 1934. január 27-én született a szlovákok lakta Lucfalván. Művészi munkássága és személyes attitűdje kettős identitásából, szlovák és magyar hagyományokból, gyökerekből táplálkozik. A Képzőművészeti Főiskolát végezte, mestere többek között Barcsay Jenő, Basilides Sándor, Jakuba János. Művészi fejlődésére nagy hatással volt Kondor Béla és Szalay Lajos. Tanulmányúton járt Olaszországban és Franciaországban, valamint Moszkvában. 1955-től kiállító művész. Hazai tárlatok mellett néhány külföldi tárlaton is bemutatta munkáit.[1] Tanulmányai után visszatért szülőföldjére, Salgótarjánba. Salgótarjánban működött, rajzpedagógusként. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete tagjaként meghatározó szerepet játszott a város szellemi életében. Linómetszetek mellett ragyogó színvilágú, monumentális tablókon örökített meg a fiatal megyeszékhely fejlődését. Munkásságának másik vonulatát intellektuális, gondolatgazdag, a népek, nemzetiségek együtt élését megjelenítő alkotásai, sorozatai adják.[2] Mustó János azt vallja a képzőművészetben, amit Bartók a zenében: