Arató István Festő

1945-ig Stephan Meitnernek hívták] festő (Budapest, 1922. augusztus 19.–Budapest, 2010. február 15.) Meitner László festőművész fia. Az Iparrajziskolában, majd Örkényi Strasszer György szabadiskolájában folytatott tanulmányokat; mesterei Rozs János és Bernáth Aurél valamint Benkhard Ágost és Szentiványi Lajos volt. 1944-ben deportálják. Hazaérkezése után nevet változtat így lesz Arató István. 1947-től Börzsönyi Kollarits Ferenc és Novotny Emil Róbert lett a mestere az Elektromos Művek szabadiskolájában, ahol Novotny „expresszív stílusával és rendkívüli műveltségével nagy hatást tett rá”. Realista alapállású festészetét érzelmekre ható, néhol jelképes erejű megjelenítés jellemzi. Egyik alapítója a Fiatal Művészek Alkotóközösségének, az ebből kinövő Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagja 1959-ig. Egyéni kiállítások 1964 • Szeged 1965 • Budapest 1966 • Békéscsaba 1970 • Nagykanizsa 1973 • Szekszárd 1977 • Salgótarján 1979 • Eger 1982 • Döblingen és Stuttgart (NSZK) 1983 • Gyöngyös 1985, 1987 • Derkovits Terem, Képcsarnok, Budapest 1998 • Játékszín, Budapest 2007 • XIII. ker. Városház Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1954-től • vesz részt budapesti és miskolci országos kiállításokon. Könyvei Fogadj be, régi környék! (rajzalbum, Budapest, 1984).