Rólunk Szolgáltatásaink Aukciók Árverési feltételek Kapcsolat Regisztráció/Belépés
Menü
KosárKosár HUHU ENEN
nyil
‹ Vissza

Z. Gács György festő-íparművész

1914 - 1978

1935–1939: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Benkhard Ákos, Szőnyi István. 1934-től tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. 1949-ben részt vett a Képzőművészeti Alap és a Képzőművészek Szövetségének megalapításában. 1959-ben tanulmányútra ment a Szovjetunióba majd Prágába. 1945–1953: a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára; 1950–1952: igazgatója. 1952-ben megszervezik Báthory Júliával a középszintű üvegtervező oktatást. 1953–1978: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára; 1953–1965: a díszítőfestő tanszék vezetője; 1965: az üveg szak alapítója; 1965–1978: Szilikátipari Tervező tanszék vezetője; 1962-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is tanít; 1976-tól a szentendrei művésztelepen dolgozik. 1953-ban jelenik meg A festészet technológiája című könyve. A korszak egyik legsokoldalúbb egyénisége. Foglalkozott festészettel, grafikával, majd épületdíszítéssel, üvegfestészettel, szobrászattal. Neve leggyakrabban az üvegtervezés felsőfokú beindításával, az üveghez kapcsolódó művészetével és mobiljaival kapcsolatban merül fel. 1945 előtt linóleummetszeteivel tűnt ki, amelyek gyakran politikai utalásokat tartalmaztak. Sokszor alkalmazott állatszimbolikát társadalmi mondanivaló kifejezésére. Festészetében tartózkodóbb, gyakori műfaja a tájkép és a portré. Az építészet és a képzőművészet kapcsolata pályakezdése óta foglalkoztatta. A Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán a legkülönfélébb anyagokkal és technikával került kapcsolatba, mint például az üvegfestéssel, műmárvánnyal, tűzzománccal. Z. Gács György szerint az épületdíszítést a kor fő építőanyagából kell kifejleszteni. Például készített égetett tufával dekorációt, vagy betonba színes üvegdarabokat illesztett. Anyagkísérletei, a vasbeton építészethez kapcsolódó anyagok természetének és felhasználási lehetőségeinek kutatásai az üveg felé irányították. Sokáig foglalkozott az üveg építészeti felhasználásának lehetőségeivel. Az ötvenes, de még a 60-as években is hagyományos technikájú, ólomkeretes üvegablakokat tervezett. Új technikát először a kecskeméti Arany Homok Szálloda üvegfalán alkalmazott, amikor munkatársaival síküveg lapra ragasztottak színes üvegmozaikokat. Művészetének fontos kiegészítője volt pedagógiai tevékenysége, főiskolai működése. Az általa vezetett szilikát tanszék oktatását kettős irányban jelölte meg: egyrészt olyan szakemberek képzését szorgalmazta, akik az üveg, a kerámia, a porcelán építészeti felhasználásában bontakoztathatták ki tehetségüket, másrészt az iparban jelesen dolgozó tervezőgárdát akart útjára bocsátani. Művészetében az üveget kezdetben kísérleti anyagnak szánta, végül ezen keresztül jutott el a kinetikus és op-artos képzőművészeti törekvésekhez. Az átlátszó üveggúlák alá különböző színű üveglapocskákat helyezett, amelyeknek hatása a néző helyzete alapján változhatott. Ezzel nemcsak téri illúziót, de a mozgás érzetét is felkeltette. 1969-ben készül el az első mobil (A kortárs építészet üdvözlése). Az előre meghatározott ritmusú mozgást az alsó részre szerelt motor biztosítja, a látvány pedig megsokszorozódik a függőleges tengely köré helyezett üveglapok segítségével. A főiskolán pályatársaival és tanítványaival együtt kísérleteztek újabb és újabb technikával. ~ is kipróbálta az üvegrogyasztást. Teljes értékű kisplasztikái ragasztott síküveglapokkal készültek. (A kocka felbontja önmagát, 1972). Gyakran alkalmazott az üveg mellett fémet.

Gács György Z. (1914-1978): Aktok

Online Grafikai árverés nem csak gyűjtőknek! III. 2022.08. 12-21.

Bullet

Gács György Z. (1914-1978): Aktok

Részletek

Kapcsolat

1111 Budapest, Bartók Béla 34.
(Gárdonyi tér)

Tel: 06 (1) 784 5852

Mobil: 06 (20) 519 0891

E-mail: href="mailto:moc!pont!trafoadob!kukac!ofni">moc!pont!trafoadob!kukac!ofni

Nyitva: H-P: 10:00 - 18:00

facebook instagram

Bank logo